Search
  • zeleiagi

Kedves Junior!- beszámoló: Már nem ott élek - egy indián naplója

Updated: Oct 1, 2019

olvastam a naplódat, vagyis többen olvastuk egyszerre. Láttunk magunk előtt, mintha mi is ott lettünk volna Veled.


Az embert nagyon könnyen bántják. Valakinek barna, fekete vagy ép réz színű a bőre. Van, aki kancsal, van, aki sántít, vannak szemüvegesek és vannak fogszabályzósok. Van, aki templomba jár, van, akinek a teste a temploma. Van, aki él, van, aki fél. Van, aki bátor, és van, aki olyan, mint Te, Junior.


Én is egy kis faluból jöttem, semmi esetre sem szeretném a rezervátumodhoz hasonlítani, mégis könnyen tudtam kötődni a történetedhez. Igazából minden életszakaszban van az embernek egy olyan közege, mint a Te rezervátumod.


Olyan dolgokat éltél át, amiből sokunknak csak a töredéke jut. Fáj, hogy mind a mai napig él az emberekben a rasszizmus, a „más” kiközösítése. Nem szeretnék azoknak az embereknek a helyében beszélni, akik bántottak, mégis bocsánatot kérek. Nekem sem jutott mindig eszembe, hogy kiálljak mások mellett, amikor szükségük volt rá. Köszönöm, hogy emlékeztettél!


Igaza volt a nagymamádnak, fontos a megbocsátás. Csodálatos asszony volt, mérhetetlen bölcsességgel, hálás vagyok, hogy általad mi is tanulhattunk tőle. Tanításai által megerősödtél, hiába palástolod ezt humorral, megértettük mi van mögötte. Igazából örülök, hogy a humort ilyen jó eszközként használod.


Ha megengeded, ezt a visszaemlékezésed fogom idézni a barátaimnak, akik még nem olvasták a történetedet:


„Jól megfigyelhető, hogy amióta megjelentek a fehérek és magukkal hozták a kereszténységet és a nem szokványostól való félelmüket, az indiánok egyre kevésbé toleránsak. Az indiánok éppolyan előítéletesek és gyűlölködők tudnak lenni, mint a fehérek. De nem a nagyi. Ő megőrizte a régi indián szellemet. Ő minden új emberhez és új dologhoz egyformán közelít. Akárhányszor bementünk Spokane-be a nagyi bárkivel szóba elegyedett. Még a hajléktalanokkal, sőt a láthatatlan emberekkel is, akikkel néha a hajléktalanok beszélgettek. Ilyenkor a nagyi is szoba elegyedett a láthatatlanokkal.”


Bárcsak meg tudnálak nyugtatni, hogy a világ sokat változott, és elfogadóbb lett. Az embereket befolyásolja a politika, a sok érthetetlen dolog, ami a tv-ből ömlik. Még 2019-ben is sokat küzdenek a rezervátumokban élő indiánok a megkülönböztetésekkel. Tavaly nyáron jártam Dél-Dakotában, majd Washingtonban is ellátogattak egy indián múzeumba. Tudtad, hogy az indiánok nem is szeretik, ha indiánnak hívják őket? Angolul a „native american” jelzőt használják, ami szabad fordításban annyit tesz, őslakos amerikai. Láttam, hogy a Mount Rushmore megépítése mennyire igazságtalan volt a népeddel szemben. Örülök, hogy Crazy Horse (az egyik legnagyobb indián hadvezér) emlékműve is szépen halad, és legalább lesz olyan nagy és dicsőséges, mint az amerikai elnökök képmása. Nézd, hoztam is egy képeslapot:





Remélem Mr. P.-nek hamar meggyógyult az orra, még ha egy kicsit görbe is maradt. Jól, és bátran döntöttél, hogy a rezervátumon kívül, egy „fehér” iskolába mentél. Teljesen megértem a félelmeidet, és örülök, hogy osztálytársaid kiálltak melletted. Mi történt Penelopéval? Remélem megmutattad neki azt, ahol felnőttél!


„-Harcolsz, amióta csak megszülettél – mondta. – Leküzdötted az agyműtétedet. Leküzdötted a rohamokat. Leküzdötted az összes alkoholistát és kábítószerest. És megőrizted a reményt. Fogd hát a reményedet, és menj el oda, ahol mások számára is van remény!”


Megtaláltad ezt a helyet? Milyen a felnőtt élet?


Biztos vagyok benne, hogy el fogom még egyszer olvasni a naplódat, úgy érzem mélyebben meg kell értselek. Megkereshetlek majd a kérdéseimmel?


A legközelebbi levelemig barátsággal üdvözöllek,


Ági.



Ez a levél legalább szól annyira Arnold Spirit Juniornak, mint Csiby Gergelynek, aki életre keltette a napló tulajdonosát.

Csiby Gergő olyan mély témákat dolgoz fel, mint a rasszizmus, alkoholizmus, emberi kapcsolatok, kirekesztettség, bátorság, megbocsátás.


Csiby Gergely az SZFE-n végzett Színművész-bábszínész szakirányon. Nem tudom hogy vagytok vele, de én legutoljára kb. 10 évesen voltam bábszínházban. A “Már nem ott élek - egy indián naplója” Sherman Alexie világhírű életrajzi regényének, a Ju­nior – Egy indián naplója című könyvének az adaptációja, Csiby Gergely tolmácsolásában.


A díszletet karton dobozok alkotják, ezekből épül fel az indián sátor. Ahogy forognak a dobozok, és mindig más oldalára állítja a színész, grafikák tűnnek fel: megjelenik a törzsi ünnepség, az iskola logója, az erdő.

A dobozokból bukkannak elő a szereplők: hol passzívan egy- egy dobozra állítva, hol Csiby Gergő bújik a báb mögé. A fények kivételével, mindent a színész mozgat a színpadon. Mobilján játssza a zenéket, egy élő loop app segítségével veszi fel a különböző hangmintákat, és játssza vissza a jeleneteknél.


Nem mindennapi élmény, tökéletes helyszín a Spirit színház Kamara terme, ahova maximum 30-40 néző fér csak be. (Gyorsan fogynak a jegyek, figyeljetek!)


Tegnap, (06.28) láttam, és szerintem legalább hajnali 2-ig nem tudtam aludni. Különleges előadás, kreatív elemekkel, mély üzenettel.


Egy fájdalmam volt, hogy amikor Junior (Csiby Gergely) lesétált a színpadról, és éppen a katarzisban merengtem, a közönség a másodperc töredéke alatt elkezdett tapsolni.


Emberek! Ne féljetek egy kicsit megállni, és feldolgozni azt, amit láttatok.

A Spirit színházban nyáron sem áll meg az élet, a következő időpontokra még tudtok jegyet venni:


2019 június 29. (szombat) 19:30

2019 július 25. (csütörtök) 20:00

2019 július 26. (péntek) 20:00

2019 július 27. (szombat) 20:00

2019 augusztus 15. (csütörtök) 20:00

2019 augusztus 16. (péntek) 20:00

2019 augusztus 17. (szombat) 20:00


http://spiritszinhaz.com/eloadas/mar_nem_ott_elek___egy_indian_naploja


Köszönöm az élményt, még biztosan meg fogom nézni legalább egyszer, de ha Ti nem töltitek meg a termet, akkor többször is.


-Ági



Szereposztás:

Arnold Spirit Junior Csiby Gergely


Színpadra alkalmazta: Csiby Gergely

Díszlet: Oláh Richárd

Bábok, grafikák: Oláh Richárd

Művészeti konzultáns: Schneider Jankó

Játékmester: Király Dániel


#spiritszínház #csibygergely #színházista

©2019 by Színházista by Zelei Ági